A felvilágosítás hatására évről-évre egyre kevesebb a dohányzók száma, ennek ellenére a dohányzó kismamák számának csökkenése kevésbé figyelhető meg. Tudjuk, hogy rákos megbetegedésekben, elsősorban a tüdő- és gégedaganatokban rendkívül nagy szerepet játszik a dohányzás, de a méhnyakrák kialakulását is elősegíti, továbbá a hazánkban nagy tömegeket érintő szív- és érrendszeri megbetegedésekben is előkelő szerepet tulajdonítanak a cigarettában található káros anyagoknak.
Számos tanulmány bizonyítja a dohányzás, a dohányfüst káros hatásait a terhességre, a fejlődő magzatra. Valószínű a magzatot érintő káros hatásáról is teljes az egyetértés, és senkiben fel sem merül a dohányfüst pocaklakóra való jótékony hatása, mégis szép számmal látunk kismamákat, akik terhességük alatt is rendszeresen nem tudnak ellenállni ezen rossz szokásuknak. Ilyenkor jönnek a dohányzó kismamák önmagukat nyugtató magyarázatai, miszerint csak keveset szívnak, illetve csak „lightosat” szoktak használni. Le kell szögezni, nincs az a kevés, ami ne lenne ártalmas egészségünkre, illetve a méhlepényen átjutva ne lenne káros a fejlődő embrióra, illetve magzatra. A terhesség első néhány hetében elszívott néhány szál cigaretta is maradandó változásokat képes okozni a fejlődő méhlepényen, ami nagyban befolyásolja a magzat fejlődését.
A különböző dohánytermékekből nikotin kerül a szervezetbe, illetve a vér szén-dioxid tartalma jelentősen megnő, csökken a vér oxigén ellátottsága. A nikotin a dohánylevelekben található méreganyag, ami a cigaretta meggyújtásával elpárolog és a füsttel együtt a tüdő légutaiba kerül. A légutakból az oxigénnel együtt jut a vérbe, ahonnan 15-20 másodpercen belül a központi idegrendszerbe kerül. A központi idegrendszert a nikotin stimulálja, segít a fáradság leküzdésében, de használóira átmeneti nyugtató és lazító hatása is van. Az idegrendszeren kívül a belek, illetve a szervezet mirigyeinek működését is serkenti, így elősegíti az emésztést. A nikotin egyaránt emeli a szívfrekvenciát, a vérnyomást és a vércukorszintet is. A kábítószernek közismert a függőséget okozó hatása, gyakorlatilag a dohányzás is hasonló függőséget okoz.
A terhesség előtti dohányzás igen nagy valószínűséggel nincs hatással a magzatra. Legjobb, ha már a tervezett terhesség előtt abbahagyjuk a dohányzást, azonban legkésőbb a terhesség felismerésének időpontjában mindenképpen el kell hagyni ezt a káros szenvedélyt. Mind a szén-monoxid, mind a dohánytermékekből származó nikotin csökkenti a méhlepény véráramlását. A csökkent véráramlás következtében a lepény kevesebb oxigént tud szállítani a magzat felé. A dohányzás hatására felgyorsul a várandós szívverése, az esetleges köhögés még inkább rontja a vér oxigénellátottságát, így akár jelentősen is csökkenhet a méhlepényen átjutó oxigén mennyisége. A csökkent oxigénellátottság potenciálisan negatív hatással van a magzat idegrendszeri fejlődésére, károsítja az agysejteket: mind a fejlődésükre káros hatással vannak, mind a számukat csökkenti. A központi idegrendszeri sejtek károsodása mellett a magzat egyéb sejtjeit is befolyásolja, aminek számos negatív következménye ismert. A terhesség alatti dohányzás összefüggésbe hozható a vetélések nagyobb arányával, de méhen belüli elhalást is okozhat. Dohányzó anyák újszülöttjei kisebb súllyal jönnek a világra, de a méhlepény nem megfelelő beágyazódása, a méhlepény leválása és a koraszülések is jóval gyakrabban fordulnak elő dohányzó anyáknál. A fejlődési rendellenességek közül a nyúlajak, farkastorok halmozódását figyelték meg, de a hirtelen csecsemőhalál okai között is jóval gyakrabban fordul elő a dohányzó szülők csecsemőinél. A kisgyermekkori megbetegedések száma is jelentősen megnövekszik azon gyermekeknél, akiket szüleik dohányfüst káros hatásának tesznek ki korai stádiumtól. A légzőszervi megbetegedések, hörghurut, asztma, középfülgyulladás mind gyakrabban fordul elő a dohányzó szülők gyermekeinél. A kisiskolás gyermekek hiperaktívabbak, agresszívebbek nem dohányzó szülőkkel élő társaiknál, de gyakran küzdhetnek figyelemzavarral is, rosszabb tanulmányi eredményt érnek el. Megfigyelhető, hogy a dohányzó családokban a gyermek sokkal nagyobb valószínűséggel rászokik a dohányzásra, mint akik az ellenkező szülői példát látják.
A dohányzó kismamáknak sosem késő abbahagyni a dohányzást, de ezt ajánlatos már a terhességük felismerésével egy időben, sőt ideálisabb lenne, ha egy dohányzó nő már a tervezés stádiumában sem gyújtana rá. A legújabb kutatások szerint a magzat méhen belüli találkozása dohányfüsttel elősegíti bizonyos pszichiátriai betegség kialakulását. A nikotin expozíció a korai magzati életben nemcsak az agysejtek fejlődését, hanem a mentális fejlődést is befolyásolja. Elsősorban az anorexia, illetve a skizofrénia fiatalkori megjelenésével hozták kutatások összefüggésbe a dohányzást.
A dohányzás erős függőséggel jár, abbahagyásával elvonási tünetek jelenhetnek meg, melyek enyhe esetben nikotinéhség, ingerültség, szorongás jelentkezik, de súlyosabb esetben komoly szervi tünetek is megjelenhetnek, mint például szédülés, végtagok zsibbadása, akár érzéskiesés is előfordulhat, emésztési zavarok, álmatlanság is felléphet. Az elvonási tünetek csökkenthetők megfelelő, sok zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó étrenddel, illetve a koffein tartalmú italok elhagyásával.
A passzív dohányzás ártalmairól is számos közlemény megjelent. Gyakorlatilag ugyanolyan veszélynek vannak kitéve a dohányzó családtagokkal egy légtérben élő kismamák, mintha maguk is dohányoznának.
Egy gyermek nagyon sok örömöt okozhat egy családnak, ugyanakkor megváltoztatja egy család életét, és nagyon nagy felelősséget jelent, esetenként lemondással is jár. Legyen a gyermektervezés első lépése, hogy káros szokásainkat végleg elfelejtjük! Saját és gyermekeink egészsége érdekében megéri! Egy felnőtt saját elhatározásából gyújt rá, egy pocaklakó még nem dönthet.
Dr Cseh Erika, szülész-nőgyógyász