Szülészet-Terhesség

Fájdalomcsillapítási lehetőségek szülés alatt

Ma már nem kell feltétlenül igaznak lennie a bibliai fenyegetésnek: "Fájdalommal szülöd gyermeked." A leggyakoribb gyógyszeres és alternatív, gyógyszermentes fájdalomcsillapítási lehetőségekről ír Dr Lőrincz Ildikó.

Már hetekkel a szülés megindulása előtt jelentkeznek a rendszertelen jósló fájások, majd rendszereződnek és beindul a szülés. A fájások pontos oka mindmáig ismeretlen, feltételezik, hogy a méhnyak tágulása, a méhet borító hashártya feszülése, a környező idegdúcokra ható nyomás, illetve a méhösszehúzódás alatti oxigénszegény környezet okozhatja azokat. A fájásokat CTG készülék segítségével mérik. Kevesen tudják, hogy ennek kifejlesztésében egy magyar tudós, Lóránd Sándor munkássága is segített.

 

Egy kevésbé "megszenvedett" szülés talán nem annyira kimerítő az édesanya és az újszülött számára sem, így kettejük találkozása testileg és lelkileg is kiegyensúlyozottabban folyhat. Az orvos egyik legfontosabb tevékenysége, melyre még a hippokráteszi esküje is kötelezi, a fájdalom csillapítása, ez vonatkozik a szülésre is. Ma már többféle módszer áll rendelkezésre, mellyel hatékonyan mérsékelhető a szülést kísérő legkellemetlenebb élmény.

 

 

Gyógyszermentes fájdalomcsillapítás, alternatív módszerek

 

Pszichoprofilaxis

Lényege a félelem és a szorongás csökkentése, a szülés körülményeinek és lefolyásának részletes ismertetése a kismamával. Az apa jelenléte is szorongáscsökkentő hatású. A módszer hatására nő a vajúdók biztonságérzete, de sajnos nem biztosít fájdalommentességet. Az előzetes felkészülés, a tájékozott, türelmes segítők mindenképpen nagy segítséget jelentenek a szülőszobán. Ehhez a módszerhez sorolható még a szülésfelkészítő tanfolyam, a relaxációs gyakorlatok, a kismamajóga, a légzőgyakorlatok és a terhestorna is.

Aktív szülés

A fájdalommal való megküzdés sokkal hatékonyabb, ha szembenéző, megküzdő stratégiát választunk. Ezért igyekeznek biztosítani a szülő nőnek, hogy ősi ösztönei szerint alakítsa a vajúdást és a kitolási szakaszban, azt a pozíciót válassza, amelyet ösztönei diktálnak. Semmilyen mellékhatása nincs, de az orvosi beavatkozásokat nehezebb kivitelezni.

TENS - elektrostimuláció

Elektrostimulációs módszer alkalmazása esetén két elektródapárt helyeznek el a csigolyák közelében, és az elektródákba egyenáramot vezetnek, ami a tágulási szakaszban megfelelő fájdalomcsillapítást biztosít. Mellékhatása nem ismert, de sajnos a kitolási szak fájdalomcsillapítására nem elég hatásos.

Vízben vajúdás

A szülő nő a vajúdás teljes időtartama vagy egy része alatt vízzel telt kádban helyezkedik el, vagy folyamatosan zuhanyozik. Azért is hasznos, mert gyorsul a tágulási szak és a meleg víznek jótékony méhszájlazító hatása is van. Mellékhatása nincs, de sajnos nem nyújt kielégítő fájdalommentességet.

Hipnózis

A kismama a vajúdás időtartama alatt megváltozott tudatállapotba kerül, ez lehetővé teszi a fájdalom átértékelését. Csökken a szorongás és a félelemérzet, rövidül a tágulási szakasz. Hatására nem fárad el annyira, a szülés kellemesebb élmény marad. Sajnos kevés a jól képzett szakember, hipnoterapeuta, aki el tudja végezni, ráadásul nem mindenkinél alkalmazható a módszer kellő hatékonysággal.

Akupunktúra

Lehetőség van a hagyományos kínai orvoslás szerinti akupunktúrás pontok stimulálására is. Nem terjedt el kellően a nyugati országokban, részben azért nem, mert nem biztosít tökéletes fájdalommentességet. Időről-időre felröppennek hírek, amelyek hatásosságát kétségbe vonják, ráadásul kevés a technikát jól ismerő szakember is.

 

Gyógyszeres fájdalomcsillapító eljárások

Kábító fájdalomcsillapítók

E módszer alkalmazása során érzéstelenítő anyagot (például pethidint) fecskendeznek az izomba vagy intravénásan adagolják. Hatása 3-4 órán át tart. Hamar enyhül tőle a fájdalom, és a méhszáj is gyorsan tágul. Hátránya, hogy átjut a méhlepényen, és bekerül az újszülött szervezetébe is. Mellékhatások is felléphetnek: jellemző a hányinger, a hányás, a fájástevékenység gyengülése.

Gázkeverékek, kéjgáz (nitrogén-oxidul)

Önbelélegző készülék segítségével a nitrogénoxidul-oxigén 50-50 százalékos keverékét lélegzi be a szülő nő a méhösszehúzódások alatt. A szer kiürül a légutakon keresztül, nem halmozódik fel a szervezetben, így az anya mindig a megfelelő mennyiségben kapja az oxigént is. Hatása gyors, biztonságos, de átjut a lepényen, ezért a magzatra is hat. Sajnos ez a módszer sem biztosít teljes fájdalommentességet.

Epidurális érzéstelenítés / EDA

Nagyon hatékony, szinte teljes fájdalommentességet biztosít a szülés egész idejére, sőt szükség esetén még akár azt követően is. Kevés anyai és magzati kockázattal kell számolni. Epidurális érzéstelenítéskor a tűt két csigolya között vezetik be ülő vagy oldalfekvő helyzetben. Ezután a tűn keresztül egy finom csövet juttatnak a gerincet borító zsák fölé, majd a tűt kihúzzák. Az érzéstelenítőt ezután a katéteren keresztül szükség szerint adagolják. Többnyire infúzió bekötése is szükségessé válik. Az érzéstelenítés feltételeit, a megkezdés idejét pontos szakmai szabályok írják elő.

Többnyire ágyhoz kötöttséggel jár, de ma már szúrnak úgynevezett "sétáló EDA-t" is, ami mellett a kismama mozogni is képes. Sajnos ez a módszer ma még kevéssé elterjedt, az EDA-val legtöbbször ágyban történik a vajúdás.

Az EDA-nak kóros szülészeti állapotokban, mint például koraszülésben, terhességi mérgezésben, epilepsziás szülőnőnél vagy krónikus betegségben szenvedő kismamánál elsősorban orvosi, nem pedig fájdalomcsillapítási javallata van. Léteznek ugyanakkor olyan betegségek, amelyek kizárják ennek a módszernek az alkalmazását. Ilyenek például bizonyos gerinctorzulások, ferdülések, gerincműtéteket követően, továbbá nem használható, ha nincs megfelelő szakszemélyzet, vagy alacsony a kismama vérnyomás.

Szövődménye, mint minden beavatkozásnak, az EDÁ-nak is lehet, de kellő körültekintés mellett szinte sosem lép fel. Gyakori panasz a vizeletvisszatartási probléma, ugyanis ilyenkor gyakran azt sem érezzük, hogy pisilni kell. Ezen egy vékony kis katéter segítségével könnyen és fájdalommentesen lehet segíteni. Mellékhatás lehet még a kitolási szak megnyúlása, a nyomási reflex csökkenése, de ezek a szülésvezetés módjának megváltoztatásával orvosolhatóak. Ritkán vérnyomásesés, remegés, zsibbadásérzés az alsó végtagon, átmeneti, foltos érzéskiesések, szédülés, hányinger, viszketés, hátfájás, szakszerűtlen beadásnál 36-48 óra múlva kínzó fejfájás is előfordulhat. 

 

Óriási eltérések vannak a nők szülési fájdalomra vonatkozó elvárásai és valós tapasztalatai között. A fájdalomcsillapítót ellenzők sokszor nem veszik figyelembe, mennyire elviselhetetlen a szülési fájdalom, ám ők is gyakorta meggondolják magukat a szülőszobán. Azok, akik a szülés folyamatának természetességét hangsúlyozzák és az orvosi segítséget fölöslegesnek tartják, tulajdonképpen a modern orvostudomány kínálta előnyökről mondanak le.

 

Dr. Lőrincz Ildikó, szülész-nőgyógyász szakorvos

forrás: Origo


Vissza az előző oldalra