A terhességi hányás az utolsó menstruációtól számított ötödik héten kezdődik. A menses kimaradása esetén a reggeli hányinger megjelenését sokan a terhesség egyértelmű jelének tekintik. A várandóssággal kapcsolatban általában reggeli hányingert szokás emlegetni, ugyanakkor sok kismama nem a reggeli órákban, hanem a nap más szakaszában érezheti a kellemetlenséget. Egyes statisztikák szerint csak a kismamák csupán 17-20 %-nál jelentkezik reggel, felkelés után, nagy többségnél inkább egyéb napszakokban figyelhető meg. A legkellemetlenebb tünetek a 8. és 12. terhességi hét között jelentkeznek, majd a 18-20. terhességi hétre megszűnnek. Előfordulhat, hogy a terhesség közepére sem szűnik meg a hányinger; körülbelül minden 20. kismamánál az egész várandósságuk alatt jelen lehet. A kórkép legsúlyosabb megnyilvánulása a vészes terhességi hányás, amely miatt a kora terhességben igen gyakran szükségessé válhat a kórházi ápolás. Elég nehéz meghatározni, hogy mikor nyilvánítjuk kórosnak, illetve vészes terhességi hányásnak a tüneteket. Általában a 9. terhességi hét előtt, legalább 5% testsúlycsökkenéssel, kiszáradással, elektrolitzavarokkal járó rendszeres hányást tekintjük kórosnak.

Rizikótényezők

A terhességi hányás rizikótényezői közé tartozik a pajzsmirigy alulműködése, bizonyos gyomor-bélrendszeri megbetegedések (fokozott gyomorsav túltermelés, Helicobacter pylori fertőzés esetén), az üszökterhesség (mola terhesség), valamint a többes terhesség. Gyakrabban észlelhetjük a kórképet, ha az előző terhességben vészes terhességi hányás fordult elő. Előzetes pszichiátrai kezelés után, főleg a krónikus depresszióval kezelt kismamáknál is gyakrabban fordul elő. A túlsúlyos, alacsonyabb iskolázottságú, rossz szociális körülmények között élő kismamák gyakrabban panaszkodnak súlyosabb hányingerről. Általában ritkábban fordul elő 30 év feletti kismamáknál és a dohányzó nőknél (A dohányzás a várandósság egész ideje alatt kerülendő!).

A terhességi hányás oka

A fő kiváltó tényezője természetesen a terhesség maga. A terhességi hányásban összetett hatások játszanak szerepet: a hormonrendszer, a gyomor-bélrendszer, a belső fül egyensúlyszerve, a szaglórendszer eltérő működése is megfigyelhető. Ismert kóroktani tényező a magas ß-HCG, mely magas ösztrogén szinttel jár együtt, de a progeszteron, illetve kortikoszteroid hormonok mennyisége is megváltozik. A hányinger, hányás mértéke fokozódik a ß-HCG szint emelkedésével. Általában a panaszok az ötödik héten enyhe formában jelennek meg, majd a terhességi hetek előrehaladtával egyre kifejezettebb hányingerről számolhatnak be a kismamák. A többes terhesség, illetve üszökterhesség esetén gyakrabban előforduló, kifejezettebb hányingert, hányást a nagyobb mennyiségben termelődő ß-HCG magyarázza. Ugyancsak a ß-HCG szerepét bizonyítja, hogy a terhességi hányinger megszűnése gyakran megfigyelhető elhalt terhességek esetén, amikor a ß-HCG termelése megszűnik, vagyis a vérben a szintje folyamatosan csökkenni kezd. Ebből következik, hogy a hányást akár pozitív jelnek is értékelhetjük, ha megjelenik az első trimeszterben. Ugyanakkor a hányinger, hányás hiánya, illetve megszűnése nem feltétlenül utal kóros terhességi állapotra. A hormontermelésen kívül belgyógyászati betegségeknek (pajzsmirigy túlműködése, Helicobacter pylori baktérium jelenléte a gyomorban) is szerepe lehet. Terhesség alatt előforduló kóros hányinger, hányás esetén, főleg, ha elhúzódó, mindenképpen ki kell zárni az esetlegesen előforduló belgyógyászati eltéréseket. Várandósság alatt bélrendszeri betegségek nélkül is megváltozik az emésztésben szerepet játszó gyomor és belek működése, perisztaltikája, mely nagyban hozzájárul a terhesség alatti hányinger, hányás kialakulásához. Egyes leírások szerint a vészes terhességi hányásban szenvedők esetében a gyomor-bélrendszer jóval érzékenyebb a terhességgel összefüggő változásokra. A várandósság alatt a szaglórendszer érzékenysége is megváltozik. Bizonyos erős szagok, illatok fokozhatják a hányingert. A genetikai tényezők jelentőségét bizonyítja, hogy az egypetéjű ikrek terhességeinél nagyon hasonló lehet a hányinger, hányás alakulása. Hányingert válthatnak ki erős illatok (pl. parfüm), hangos zaj, de a hasra kifejtett nagyobb nyomás is.

Kezelése

1. Életmód változtatás hatásosan csökkentheti a várandósság első szakaszában előforduló hányinger megjelenését. Érdemes gyakran, kis mennyiséget enni. Kerülni kell a fűszeres, zsíros, nehéz ételek fogyasztását. Az első trimeszterben a kismamák pihenés- és alvásigénye is megnő. Rendszeres pihenés, napközben beiktatott rövid alvás csökkentheti a panaszok súlyosságát. Kis mennyiségű folyadék, illetve étel gyakori fogyasztásával megelőzhetőek a súlyos tünetek. Az üres gyomor az esetek egy részében indukálhatja a hányingert, illetve súlyosbíthatja a tüneteket. A reggeli hányingerrel küszködő kismamáknak érdemes néhány szem kekszet az ágy mellé készíteni, és elfogyasztani az ágyból való felkelés előtt. Esetleg a reggeli hányinger megoldásában az is segítséget jelenthet, ha esti lefekvés előtt kis mennyiségű szénhidrát (pl. édes keksz) tartalmú snacket fogyaszt a kismama.

2. Folyadék bevitele – a megfelelő folyadékegyensúly rendkívül fontos nemcsak a várandós kismamáknál, hanem minden hányingertől és hányástól szenvedő beteg esetében. Vannak kismamák, akiknek a hideg vagy enyhén jeges folyadék csökkenti a panaszokat, más várandósoknál a szénsavas, vagy kicsit savanykás italok hozhatnak enyhülést. 

3. Gyógyszerek, vitaminok – Az első 12 hétben érdemes tartózkodni a gyógyszerek többségétől. Egyes készítményekkel még nincsenek megfelelő tapasztalatok a terhesség alatti használatukról, még más gyógyszerek káros hatása egyértelműen leírt. A legjobban ismert, és a kismamáknál legtöbbször alkalmazott gyógyszer a B6 vitamin. Gyógyszertárban recept nélkül hozzáférhető, de használata előtt célszerű szülész-nőgyógyásszal konzultálni. Érdemes naponta több alkalommal (reggel-délben-este) egy szemet bevenni. A terhesség előtt legalább 6 héttel elkezdett, rendszeresen szedett multivitamin egyes leírások szerint, jelentősen csökkentheti a tüneteket. Ugyanakkor bizonyos esetekben pont a kismamáknak javasolt vitaminkészítmények fokozzák a hányingert. Ha arra van gyanú, hogy a használt vitaminkészítmény (pl. bevétele után jelentősen fokozódik a hányinger, esetleges véletlen kihagyásakor kevésbé jelentkezik) befolyásolja a panaszokat, érdemes lecserélni, illetve elhagyni. A vitamin elhagyása esetén a terhesség első trimeszterében rendkívül fontos a fólsav bevitele, amely a velőcsőzárodási rendellenességek megelőzésében jelentős szerepet játszik. Egyéb gyógyszerek csak nőgyógyász javallatára, az orvos által meghatározott mennyiségben és ideig szedhetők.

4. Gyógynövények – A gyógynövények mindenki számára hozzáférhető szerek, melyek között több hatásos hányáscsillapító is szerepel. A gyömbér közvetlenül a gyomor-bélrendszerre hat-a perisztaltikát fokozza. Kiváló hányingercsillapító hatása mellett leírták tesztoszteron receptorhoz való kötődését, illetve a fejlődő embrió szexuális differenciálódásában való szerepét. A gyógynövény irodalom nemcsak az esetleges nemek kialakulásában betöltött szerepe miatt nem javasolja a gyömbér használatát, hanem összefüggésbe hozták a vetélés esetén kialakuló erőteljesebb vérzéssel is. Gyógynövények használata előtt mindenféleképpen célszerű nőgyógyász véleményét kikérni.

5. Pszichoterápia – amennyiben az életmódváltás, folyadékbevitel, illetve a gyógyszerek, gyógynövények nem hoznak javulást, megoldást jelenthet pszichológus bevonása. A feszültség ugyanis felerősítheti a tüneteket.

6. Kórházi felvétel – súlyos esetben szükség lehet kórházi felvételre. Napi többszöri hányás esetén fontos az elvesztett folyadék pótlása. Súlyos hányás esetén a folyadékháztartás rendezésére nem minden esetben elégséges az szájon keresztüli folyadékfogyasztás. Vészes terhességi hányás esetén a folyadékveszteség megakadályozásának egyetlen módja az infúziós kezelés.

A terhesség alatt előforduló hányás ugyan a kismamák közel 70%-ánál előfordul, azonban átmeneti, inkább kellemetlenséget okozó panasz, kórházi kezelésre általában nincs szükség. Rendkívül változatos formában jelentkezik és az időtartama is kiszámíthatatlan. Tartós hányás esetén azonban mindenképpen jelezni kell a tünetet a gondozó szülész-nőgyógyász felé, mert a terhességtől független megbetegedés is állhat a hátterében, melynek kivizsgálása és megfelelő kezelése fontos lehet. Ugyancsak figyelmet érdemel, ha a hányinger a 12. hét után jelentkezik. Az első három hónap után jelentkező hányinger akár fertőzés jele is lehet, amit mindenképpen kezelni szükséges. Az ártalmatlan gyanújel hátterében ugyan az esetek döntő többségében nem szükséges betegséget keresni, de mindenképpen figyelmet kell rá fordítani.

Dr Cseh Erika szülész-nőgyógyász